2013. március 2., szombat
2. Most komolyan?
Bementem a házba, a nevelő apu szokás szerint forrt a dühtől. De igazából amit én csinálok az sose jó neki.
-Lauren, úgy őszintén hol voltál ennyi ideig?- kérdezte dühösen
-Nem olyan könnyű a város másik végéről eljönni idáig.-mondtam lekezelően
-Igen, majd meglátjuk mit szól hozzá holnap édesanyád, ha elmondom neki.-mondta majd kiviharzott a lakásból
-Nyugi, nem kell félned. Menj aludni.-mondtam az öcsémnek aki tágra nyílt szemekkel nézte az előbbi vitánkat.
-Rendbe.-mondta halkan.
Majd én is bementem a szobámba, megnéztem egy picit a facebookom, és a twitterem. Közben a mai napon gondolkodtam. Majd kikapcsoltam a laptopom, és elaludtam.
Reggel anyám azzal keltett, hogy mi volt ez a tegnapi vita?! Én meg csak össze-vissza dadogtam. Szerencse, hogy mennem kellett dolgozni. Mert ebből nem tudtam volna kimagyarázni magam. Így gyorsan felöltöztem, és rohantam dolgozni.
Majd miközben mentem a munkába, megláttam egy jó kis ruhaboltot. Még megláttam azt is, hogy leárazás van, és rohantam be a boltba. Egy két próbálgatás után megvettem a ruhákat. Majd a telefonomra nézve megláttam mennyi az idő. Futottam sietve a munkahelyemre.
Beértem, majd valaki kiált: -Siess mert hív a főnök.
*Bekopogtam*
-Mit szeretne, miért hívatott?-kérdeztem aggodalmasan.
-Maga tudja mennyit késett a munkahelyéről? Ez nem egy butik, hogy a mikor van pénze elmegy, ha nincs nem megy.-mondta a főnök hangosan.
-Elnézést, sajnálom, nem vettem észre mennyi az idő. Ígérem többé nem fordul elő.
-Rendben. De ez az utolsó húzása. Most pedig menjen dolgozni..-mondta kicsit dühösen.
Majd amikor kiléptem a főnök irodájából, megláttam Adamet, és mellette egy barna hajú lányt. Akinek mutatták mit, hogy kell csinálni. Én pedig meglepőtten kérdeztem Adamat:
-Ez mit keres itt? És ki ez?
-Ő itt a húgom, és itt fog dolgozni Ő is.
-Szia, én Amelie vagyok. Téged hogy hívnak?- kérdezte egy mosoly kíséretében.
-Szia én Lauren vagyok. Remélem tetszeni fog ez a munkahely. Sok sikert! És ha nem tudsz valamit csak szólj.
-Oh, köszi!
*Majd hirtelen 5 fiú jött be*
Zack:
-Hééé lányok! Be mutassam nektek az One Direction-t?-kérdezte nevetve.
-Oh, One Direction, mi?- kérdeztem kacsintva.
-Srácok ők itt Amelie, és Lauren.-mondta az 5 fiúnak Zack.
-Oh, de szépek. -mondta a göndör hajú, kacsintva.
-Nem lenne kedvetek eljönni hozzánk pizzázni? Amúgy nekem Louis a nevem.- mondta mosolyogva a fiú
Mi pedig rábólintottunk, és indultunk is kocsival a srácok háza felé.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése